A hitelkockázat fogalmának megismerése után nézzük a hitelkockázat-elemzés során nehezebben előre jelezhető eseteket.
Például: Ön kereskedelmi hitelt nyújtott egy olyan ügyfélnek, amely könyvelési csalással elrejti üzleti vagy pénzügyi helyzetének kulcsfontosságú elemeit. Számlái hamísítva lettek, és a fizetés esedékességekor nem tükrözik fizetési képességét.
Természetesen ez gyakran a menedzsment vagy a vezetők műve, mivel csakis nekik van lehetőségük a könyvelés kozmetikázására.
A számviteli manipuláció egészen a csődcsalásig is elmehet: lehetővé teszi ugyanis a vezetők számára, hogy csalárd műveletekkel (eszközök eltitkolása, a kötelezettségek fiktív vagy romboló mértékű növelése...) előidézzék a vállalat felszámolását. A jogszerű csőd olykor „stratégiai” is lehet.
A cél a vállalat adósságának csökkentése vagy a kilépés a meglévő szerződésekből, például a kifizetetlen szállítókkal kötött szerződésekből.
A csalást néha harmadik felek követik el, például „álszállítói” csalás esetében: egy hacker kihasználja az Ön ügyfele számára kereskedelmi hitel keretében adott fizetési határidőt, hogy ellopja az Ön személyazonosságát, és az Ön banki adatait a sajátjára cserélje.
Máskor maga az ügylet lesz hackelés áldozata, ami gyakran nem biztonságos fizetési módoknál fordul elő. Az egyre kifinomultabb kibercsalási technológiák egyre gyakoribbá és nehezebben megelőzhetővé teszik az ilyen típusú csalást (tudjon meg többet az üzleti csalás elleni védelemről).