A járvány miatt borúlátóvá váltak a pénzügyi vezetők
A válságot megelőzően a pénzügyi vezetők többsége optimista volt az idei évre vonatkozó kilátásokat illetően: a legtöbben növekvő bevételeket és javuló profitabilitást várt idénre, köszönhetően az európai gazdasági növekedésnek, és az új technológiák alkalmazásának. Aggódalmaik főleg a politikai kockázatok, az erősödő protekcionizmus és a klímaváltozás hatásai miatt voltak, de ezek sem befolyásolták lényegesen az alapvetően optimista hangulatot. Mindez a járvány után érthető módon megváltozott. Az üzleti kilátásokat illetően optimisták aránya a februári 50%-ról 36%-ra esett, ellenben azok aránya, akik aggodalmukat fejezték ki 19%-ról 32%-ra emelkedett, míg a kifejezetten pesszimisták aránya közel megháromszorozódott 9%-ról 23%-ra.
A működéshez szükséges pénzügyi fedezet előteremtése vált az elsődleges vállalati prioritássá
Februárban még a digitális technológiák átvétele állt a céges beruházási döntések előterében. Azonban a járvány hatására átalakultak a pénzügyi döntéshozók kiemelt céljai, és ma már az elsődleges kihívás a vállalati működéshez szükséges forgótőke biztosítása. Azok aránya, akik a rövidtávú adósságkezelést, a napi működési költségek biztosítását és a raktárkészletek menedzselését tekintik a legfőbb feladatuknak 17%-ról 30%-ra ugrott három hónap alatt.
A beruházási döntések átmeneti elhalasztása ellenére a digitalizáció továbbra is a vezető célok között szerepel, a válaszadók 21%-a állította ezt februárban és 22%-a májusban. A digitális technológiák értő használatát a pénzügyi vezetők fele továbbra is az egyik legfontosabb szakmai tudásnak tekinti, sorrendben közvetlenül a pénzügyi tervezéssel (67%), a stratégiai döntéshozatallal (57%) és az üzleti tervezéssel (53%) kapcsolatos ismeretek után.
A késedelmes fizetések miatt aggódnak a legjobban
Már a járvány kitörését megelőzően is a késedelmes fizetések, illetve a vevők fizetésképtelensége okozta a legtöbb fejtörést a vállalatok számára a megkérdezett pénzügyi vezetők 47, illetve 32%-a szerint. A válság óta a helyzet drámaian rosszabbodott, és májusban már a pénzügyi vezetők kétharmada nyilatkozott úgy, hogy a késedelmes fizetések gondot okoznak majd a vállalataik számára.
Még inkább aggodalomra ad okot, hogy a járvány előtt a pénzügyi vezetők mindössze 44%-a állította, hogy vállalatuk „teljesen felkészült” a bevétel kieséséből adódó problémák kezelésére, és még kevesebben, 40% mondta ugyanezt a vevők fizetésképtelenségének vonatkozásában. A válság után ez az arány 31%-ra, illetve 35%-ra esett tovább, miközben az Euler Hermes várakozásai szerint globálisan legalább 35%-kal növekedni fog a vállalati fizetésképtelenségek száma 2021 év végéig. Magyarországon ehhez képest mérsékeltebb a várakozás, de az előző évek masszív csökkenéséhez képest 15-20% növekedést prognosztizál a fizetésképtelenségek számában hazánkra az Euler Hermes.
A felkészült vállalatok megerősödve kerülhetnek ki a válságból
Merész István, az Euler Hermes ország igazgatója úgy fogalmazott: a kutatás legfontosabb tanulsága, hogy a pénzügyi vezetők szerint a jelenlegi válság komoly átrendeződést hoz majd az üzleti szektorban. A digitális technológiát tudatosan és hatékonyan használók gyorsan alkalmazkodnak a változó viszonyokhoz, és az átfogó kockázatcsökkentő stratégiával rendelkező vállalatok túlélik a válságot, vagy akár megerősödve kerülnek ki belőle.
